2dl Türelem
Barátnőm reikizni akart, de én figyelmeztettem nincs még készen rá! Nem hallgatott rám. Újságból keresett magának valakit, akihez hétvégén elment. Következő héten amikor találkoztunk nekem rontott, hogy én Őt cserben hagytam, és ráküldtem rossz erőket!
Köpni nyelni sem tudtam, mert figyelmeztettem előre, baj lesz! Elmondta nekem hogy volt egy gyógyítónál, és az azt üzente jelenjek meg nála! Mikor közölte velem ki az illető, azt mondtam neki nem megyek! Nem vagyok a r
abszolgája senkinek.
Majd ha akar tőlem valamit, jön Ő.
Kezembe került egy könyv melynek a borítóján egy ismerős képe volt. Ekkor gondolatban üdvözöltem: találkozni fogunk újra Testvérem! Februári reggelen, barátaim elvittek a Dunakanyarba, de én nem tudtam,
hogy mi fogad majd engem! Dél körül értünk oda.
Ott találkoztam újra, egy nagyon régi időkből ismert testvéremmel, azzal aki a könyvet írta. Ő, nem ismert fel engem. Gyógyított, tanított másokat.
Már délután három óra volt, csak mi voltunk ott és az Ő emberei! Az egész előadás, gyógyítás alatt, akik elvittek, állandóan susogtak nekem, Pedig én másra akartam figyelni.Volt valami furcsa, az egész nap folyamán.
Ekkor még nem tudtam miért? Már reggel kezdődött, de én nem figyeltem a jelekre. Pedig tudtam, hogy a Nap és a Hold együttállása, táltosok találkozója.
A "BESZÉLŐK" JÖJJENEK KI! Elnevettem magam, hiszen valóban beszélők voltunk! Kihívott minket a széksorokból, és előre mentünk, leültünk vele szemben! A Pár Női tagja, bejelentette, hogy én az Ő "PARANCSÁRA" megjelentem, itt vagyok! A Társai figyelmeztették, már nem hogy ebédet nem kapnak, vacsorát sem, mert addig tett próbára, hogy már este öt óra volt!
Ekkor azt válaszolta: hallgassatok! Táltos beavatás folyik! Ez volt az a meglepetés, amire nem is gondoltam, pedig a reggeli nap-hold együtt állás megmutatta!
Ez után, mikor haza értem, elakartam mondani a Férjemnek, de Ő elutasított magától, így bementem a két kicsi leánykámhoz, az egyik még fenn volt. Elkezdtem sírni, a kisebbik volt fenn, oda jött hozzám, és azt mondta:
Anya ne sírj! Itt van a PAPA! Ekkor jöttem rá, miért volt furcsa minden, akkor értettem meg, hogy ajándékot kaptam! Édesapám előtte karácsonykor távozott kezembe fogtam a kezét, Édesanyámmal átvezettük a Fénybe!
Tudom, hogy Fényből jöttünk, és Fénybe megyünk!
Tudatos életem ott kezdődött, mikor 1961-ben a kihirdették, embert küldtek az űrbe! 63-ban, mert akkor volt rádiónk, Iskolás társaimmal hallgattuk a felnőttek vitáját, hogy csak a föld van, Isten csak ezt teremtette.
Nincs más!
Egy szép napon kapunk előtt játszottunk, amikor felnéztem az égre, dél körül és kijelentettem a többiek előtt: én nem vagyok földi ember!
Én onnan jöttem!
És a naptól kicsit balra felmutattam az égre! Természetesen a többi gyerek azonnal elillant mellőlem!
Akkor még nem tudtam, honnan keveredtem a Földre, de éreztem nem ide való vagyok!
Azóta eltelt pár év, testem 65-éves, de a lelkem tizenhat-eonban természetesen!
Nyolc évesen megkérdeztem, ennyi az élet? Születünk, szenvedünk és meghalunk?
Az ÉLET válaszolt rá!
A többi csak játék volt, ismerkedés az emberi élettel! Játszunk, tanulunk, fejlődünk A MINDENHATÓ ISTEN, MENNYEI ATYÁNK GYERMEKEIKÉNT!
TEREMTENI TANULUNK ITT A FÖLDI SZFÉRÁBAN!
JÓ UTAZÁST!
EGYETEMES SZELLEMI SÍKRA VALÓ, SZERENCSÉS VIZSGÁT KÍVÁNOK MINDEN TESTVÉREMNEK ITT A FÖLDÖN!
KÉSZÜLJETEK, MERT A CSAPATNAK MOST KELL TOVÁBBLÉPNIE A TEREMTÉS ISKOLÁJÁBAN!
MOST VAGY SOHA!